A fizikai inaktivitás mára az egyik legnagyobb népegészségügyi kockázattá vált. Egyre több kutatás és egészségpszichológus hívja fel rá a figyelmet, hogy a mozgáshiány ugyanolyan súlyos következményekkel járhat, mint a dohányzás. A számok ijesztőek: tízből csupán négy magyar végez elegendő mozgást. A Mosoly Alapítvány podcastjában szakértők beszéltek arról, miért nem elég csak tudni a mozgás fontosságáról, és hogyan lehet valóban beépíteni azt a mindennapokba.
Urbán Róbert, az ELTE oktatója és dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány pszichológusa többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a testmozgás nem csupán a megelőzés eszköze, hanem számos betegség során is aktívan támogatja a gyógyulási folyamatot. A beszélgetés során szó esett arról is, milyen minimumot érdemes teljesíteni, és hogyan lehet a mozgás újra örömforrás.
Miért ilyen veszélyes a mozgáshiány?
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a dohányzás káros. Az ülő életmódról és a fizikai inaktivitás következményeiről viszont sokkal kevesebbet beszélünk. Pedig a tartós ülés, a napi több órán át tartó mozgáshiány szintén súlyos betegségekhez vezethet.
A szakértők szerint a fizikai inaktivitás nem pusztán kényelmi vagy szokásbeli kérdés. Hatással van a vérkeringésre, a hormonháztartásra, a hangulatra és hosszabb távon az egész szervezet működésére. Mindez nem csak statisztika: valós embereket, életeket érint.
Az inaktivitás következményei közé tartozik a szív- és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulása, a magas vérnyomás, az elhízás, valamint ezek szövődményei. Mivel az elhízás is hajlamosít számos más kórképre, a probléma könnyen halmozódhat.
Urbán Róbert szerint azokban az országokban, ahol a dohányzást már sikerült visszaszorítani, most a mozgáshiány vált a következő, figyelmet érdemlő népegészségügyi kihívássá.
Mozgás a gyógyulás szolgálatában
A legújabb ajánlások szerint nem szabad leállni a mozgással akkor sem, ha valaki épp beteg. Természetesen a fizikai terhelést mindig a betegség típusához és a páciens állapotához kell igazítani, de az általános tanács világos: mozogni kell, ha csak lehet.
Dr. Korbai Hajnal hangsúlyozta, hogy például szívinfarktus után ma már nem az ágynyugalom a javasolt, hanem a fokozatos, kontrollált mozgás. Ugyanez igaz a daganatos megbetegedések esetén is, ahol az onkoterápiát kiegészítő fizikai aktivitás akár még a kezelés hatékonyságát is javíthatja.
A mozgás ilyenkor nem sportteljesítmény. Lehet egy tempós séta, lépcsőzés vagy épp néhány egyszerű nyújtógyakorlat. A cél az, hogy a test újra aktivizálódjon, az anyagcsere felpörögjön, az immunrendszer új lendületet kapjon. A kutatások szerint még a pszichiátriai vagy addiktológiai kórképeknél is hasznos lehet valamilyen szintű testmozgás, a hangulat, az alvásminőség és a kognitív működés javításán keresztül.
Az agy működését is befolyásolja a mozgás
A fizikai aktivitás nem csak a testet tartja karban, hanem az agyat is. Különösen idős korban válik fontossá az, hogy ne csak hosszú, hanem minőségi életet élhessünk – vagyis ne alakuljon ki demencia, memóriaprobléma, szellemi hanyatlás.
A gondolkodási funkciók romlása akár már középkorúaknál is elkezdődhet, ám a rendszeres mozgás képes lassítani ezt a folyamatot. Urbán Róbert szerint az agy egy folyamatosan változó szerv, és a mozgás hozzájárul az idegi kapcsolatok alakulásához, az emlékezet működéséhez, sőt akár az új idegpályák kialakulásához is.
Gyermekek esetében ez még szembetűnőbb. A mozgás fejleszti a figyelmet, a memóriát, a kreativitást, és általában javítja az iskolai teljesítményt. A mozgás során az agy több területe egyszerre aktiválódik, ami az idegrendszeri fejlődés egyik legtermészetesebb és leghatékonyabb módja.
Mennyi mozgásra van szükség?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint napi harminc perc közepes intenzitású mozgás az a minimum, ami már észrevehetően csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Urbán Róbert szerint ezt a harminc percet akár háromszor tíz percre is lehet bontani – tehát nem kell feltétlenül edzőterembe menni, elég lehet néhány lendületes séta vagy otthoni mozgás is. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez valóban csak a minimum. Az izomzat fejlesztéséhez, az állóképesség növeléséhez ennél több kell.
A hangsúly tehát nem a tökéletes edzésterven van, hanem azon, hogy a mozgás beépüljön a hétköznapokba. A lift helyett a lépcső, a busz helyett a gyaloglás, a képernyő helyett a kert – ezek mind hozzájárulnak az aktívabb életmódhoz.
Miért nem tartunk ki a mozgás mellett?
A legnagyobb kihívás sokszor nem az, hogy elinduljunk, hanem az, hogy rendszeresen is csináljuk. A Mosoly Pont podcastban elhangzott, hogy a felnőttek számára általában az egészség vagy a külső megjelenés a fő motiváció, nem pedig a mozgás öröme.
Ez azonban könnyen visszaüthet. Ha a mozgás csak „feladat”, „kötelező program” vagy „projekt”, akkor hamar elmarad. Ahhoz, hogy a fizikai aktivitás szokássá váljon, szükség van valami személyes élményre – például arra, hogy sikerélményt adjon, kikapcsoljon, vagy egyszerűen csak jól essen.
A gyerekeknél ez még természetes: ők játszanak, futnak, mozognak örömből. A felnőtteknél ezt az élményt újra meg kell találni. Akár futás, tánc, biciklizés, akár jóga vagy túrázás – a lényeg, hogy ne muszájból, hanem belső késztetésből történjen.
#mosolyfutás – mozgás, ami örömet ad
A Mosoly Alapítvány #mosolyfutás programja épp azt célozza, hogy segítsen visszatalálni a mozgás öröméhez. Az alapítvány oldalán elérhető hanganyagok nemcsak a futást támogatják, hanem segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a koncentrációt és az alvást.
Nem kell hozzá különösebb edzettség vagy felszerelés – az alapokat bárki elsajátíthatja. A program része a Mosoly-tár is, amely olyan eszközöket kínál, amelyek segítenek a pszichés egészség megőrzésében.
Az Alapítvány célja, hogy ne csak a gyerekeket támogassa a gyógyulásban, hanem a felnőtteknek is kapaszkodókat adjon a lelki egyensúlyhoz és az aktív, teljes élethez.
A test és a lélek együtt gyógyul
A Mosoly Alapítvány immár 28 éve dolgozik azon, hogy a súlyos betegségben szenvedő gyermekeknek ne csak orvosi, hanem lelki támogatást is nyújtson. Mese- és művészetterápiás foglalkozásaikon a gyerekek biztonságos, kreatív közegben dolgozhatják fel mindazt, amin keresztülmennek.
A fizikai aktivitás ebben a folyamatban is kulcsszerepet játszik. Legyen szó futásról, táncról vagy csak játékos mozgásról – a testmozgás mindig több, mint izommunka. Összeköt a saját testünkkel, megmozgatja az érzelmeinket, és segít abban, hogy újra erőre kapjunk, lelkileg is.